Mivel menjek tovább?

A lakóautós életforma talán legnagyobb dilemmája, hogy hogyan közlekedjünk, amikor egy kempingben, vagy lakóautó-parkolóban letáboroztunk és szeretnénk kirándulni a környéken, meglátogatni a közeli települést, turisztikai nevezetességet, vagy egyszerűen csak bevásárolni. Számos lehetőség adódik, de előre kell bocsájtani, hogy minden szempontból tökéletes megoldás nincs. Lehetőségeink a technikai háttér, a hatótávolság, az egyéni adottságok és számos más szempont alapján, széles skálán mozognak. A következőkben megpróbáljuk áttekinteni ezeket.

A legegyszerűbb megoldás a gyaloglás. Ahogy a klasszikusok mondják: a láb mindig kéznél van. Ehhez nem kell semmilyen segédeszköz, legfeljebb egy jó cipő. Legfőbb hátránya, hogy csak mintegy 10 kilométer tehető meg naponta, annak függvényében, hogy milyen az erőnléte és gyakorlata a társaságnak. Másik hátránya, hogy a terep és az időjárás nem mindig alkalmas. Ha nagy forgalmú országúton kell gyalogolni méghozzá meleg, napsütéses nyári napon, vagy esőben, mire odaérünk a meglátogatni tervezett célponthoz már valószínűleg elegünk is lesz az egészből. És még vissza is kell jutni a lakóautóhoz…

A másik, még eszközt nem igénylő megoldás a tömegközlekedés. Ez sajnos nagyon esetlegesen áll rendelkezésre. Sok helyen nincs is ilyen lehetőség, máshol a menetrenddel nehéz összhangba hozni a programunkat. Gyakran a buszmegállóig, vagy vasútállomásig egy egész napos túrának megfelelő gyaloglásra van szükség. És akkor nem beszéltünk a költségekről. Ugyan a helyi buszjegyek Európában általában nem különösen térnek el a nálunk szokásostól (1-2 € személyenként és utanként), de ha hosszabban kell buszozni-vonatozni, tetemes kiadásra számíthatunk, különösen, ha nagyobb a társaság.

A legelterjedtebben alkalmazott megoldás a kerékpár. Ennek hatótávolsága, - itt megint csak meghatározó az erőnlét és gyakorlat, - mintegy 30 km. A naponta megtehető távolság attól is függ, hogy milyen terepen kerekezünk, és milyen kerékpárt használunk. A kisebb kerekű, 18-20"-os kerékpárokkal nehezebb hosszabb utat megtenni, a szokásos 26-28"-os, "felnőtt" gépekkel akár a duplája is megtehető némi gyakorlat birtokában. Előnye, hogy több holmit (frissítő, étel, ruházat), vihetünk magunkkal. Itt is jelentkezik a helyi adottságok és az időjárás korlátozó szerepe. Nagy forgalmú, keskeny, rosszminőségű utakon inkább kínszenvedés a kerekezés és a nagy meleg, az erős szél, vagy az eső sem javít a közérzeten és a teljesítőképességen. Itt már jelentkezik az eszközigény és ez magával hozza, hogy többlet terhet jelent a lakóautónak. Kerékpáronként átlagban 15-20 kg-val számolhatunk, de ez valamivel kevesebb lehet, ha alumínium vázas, vagy kisebb méretű gépeket használunk. Számításba kell venni a terhelésnél a kerékpártartó- és rögzítő szerkezetek súlyát is.

Elsősorban német és holland kempingezők körében egyre népszerűbbek az elektromos kerékpárok. Ezek széles választéka érhető el már itthon is. Áruk elég magas, 200-900 ezer forint között mozog. Segítségükkel idősebbek számára is biztosított a mozgás, kiterjeszthető a hatótávolság, csökkenthető a fizikai igénybevétel. Cserében a magas beszerzési ár és az esetenként szükségessé váló akkumulátorcsere költsége mellet gépenként további 10-15 kiló többletterheléssel is kell számolni.

A kerékpárokat vagy a lakóautó hátára szerelt kerékpártartókon (ezzel a lakóautók többsége fel van szerelve), vagy a garázsokban szokás szállítani. Ez utóbbi esetben is gondoskodni kell a gépek rögzítéséről. Az összecsukható (camping) kerékpárok fektetve szállíthatóak, de ilyenkor biztosítani kell, hogy egy másik kerékpár, vagy egyéb csomag ne okozhasson sérülést. A nagy gépeket állítva, a személyautók tetején használatos tartókhoz hasonló szerkezeteken szokás szállítani.

A külső kerékpártartók általában alumíniumból készülnek és 2-3-4 gép fogadására alkalmasak. Áruk kb. 150 €-nál kezdődik, súlyuk 6-10, teherbírásuk 35-60 kg. Ezek használatánál figyelni kell arra, hogy a kerékpárok ne okozzanak sérülést egymásnak, vagy a lakóautónak. Ma már kaphatóak olyan kerékpártartók is, melyekre felszereléskor nem kell felemelni akár 1-1.5 m magasra a gépeket, hanem a tartó egy emelőszerkezettel 70 cm-t leereszthető, majd a kerékpárok felszerelése után felemelhető a helyére. Ez a szerkezet további pár kiló többletterhelést jelent a lakóautónak, ára 550 €. A lakóbuszok számára, az alapjármű gyártmányától és típusától függően egyedi kialakítású tartók kaphatók. Célszerű lopás ellen a tartón a gépeket megfelelően lezárni. Erre alkalmas lehet a drótkötélből kialakított kerékpárzárral történő rögzítés.

Kerékpártartók alkalmazásakor ne feledjük el, hogy ezek a megengedett mértéknél jobban túlnyúlnak a lakóautó végén, melyet a hátsó lámpák és a rendszám síkja határoz meg. Ezért vörös prizmákkal felszerelt négyszögletes ferdén vörös és fehér csíkos táblát célszerű felkötni a leghátsó pontot jelentő síkban. Ilyen tábla használata néhány országban, így elsősorban Olaszországban előírás.

Még nagyobb, mintegy 100 km-es túrák megtételére alkalmas a motorkerékpár. Ennek is, - a később taglalandó technikai kérdések mellett, - vannak előnyei és hátrányai. Vitathatatlan előnye, hogy sokkal mozgékonyabb, mint a lakóautó, üzemeltetése sokkal olcsóbb, bárhol le lehet parkolni, a vele bejárható terület általában elegendő. Hátránya, hogy csak maximum két személy számára ad megoldást, gyerek szállítása külön gondot jelent és nem is igazán javallott. Ez is érzékeny a környezeti-, forgalmi- és útviszonyokra. Hűvös időben nagyon lehet fázni a motoron, melegben a bukósisak nagyon zavaró tud lenni és az sem kellemes, hogy biztonsági okokból célszerű jól felöltözni. A por belemegy az ember szemébe-szájába, esőben pedig nemcsak megázni lehet nagyon, de a látás is súlyosan korlátozott lehet.

A motor kiválasztásánál számos szempontot kell figyelembe venni. Legelső természetesen, hogy milyen célra kívánjuk használni. Ha csak az a feladat, hogy a lakóautótól pár tucat kilométerre el tudjunk távolodni, egy kisebb (teljesítményű, súlyú, sebességű), egyszerűbb szerkezet is megfelel, míg ha valaki megszállott motoros, valószínűleg a nagyobb gépek közül fog választani. Ha gyakran tervezzük két személlyel, esetleg hegyes területen használni, megfelelő teljesítményű gépet kell választanunk. Ha valaki csak szükségből motorozik, az egyszerűbb kezelhetőségű robogók ajánlhatók, gyakorlott motorosok valószínűleg a hagyományos motorkerékpárokat részesítik előnyben.

Az is kérdés, hogy hol akarjuk használni. Itthon, bármilyen szerkezet, az 50 ccm-es kismotoroktól a legnagyobb motorokig, szóba jöhet. Mint köztudott a kisebb hengerűrtartalmú járművek segédmotoros kerékpárnak minősülnek, itthon nincs rendszámuk és forgalmi engedélyük. Vezetésükhöz egyszerűbb jogosítvány elegendő. Ezekre külföldön különleges rendszámot adnak és van forgalmi engedélyük. Itthon ez a kérdés, bár évek óta napirenden van, még nincs megoldva. Külföldön viszont csak rendszámmal ellátott járművel közlekedhetünk.

Külön kérdés a kisebb motorok teherbírása. Ezek nagyobb része távol keleti gyártmány és hiába engedélyezik két személy szállítását, a teherbírás csak kb. 140 kg, és korlátozott teljesítményük miatt (egy 125 ccm-es robogó jellegzetesen 7 LE-s), különösen hegyes terepen, nehezen küzdenek meg a nagyobb terheléssel.

A motorkerékpár kiválasztásánál komoly szempont kell legyen a lakóautó terhelése. A kisebb 125 ccm-alatti motorok, robogók súlya általában 100 kg körül, vagy az alatt van. A nagy gépek ennek akár dupláját is nyomhatják.

A motorkerékpár szállítására három megoldás van. Legelterjedtebb a motortartó, gyakori a garázsban történő szállítás, de, különösen a nagyobb motorok, vagy két motor esetén a külön utánfutó használata az általános.

A motortartókat a lakóautó alvázának, vagy segédalvázának meghosszabbításával alakítják ki. A konzolokra egy alumíniumból készült, a kerekek szélességének megfelelő vályú-profilt, vagy platót, és a rögzítéshez függőleges, és ezeket felül összekötő vízszintes elemeket szerelnek. Teherbírásuk 100-120-150 kg. Még a legkönnyebb alumínium szerkezetek súlya is 25 kg körül van, az acélból készülteké akár ennek duplája is lehet. Áruk 1000 € körül indul, mely a kiviteltől és tartozékoktól függően mehet felfelé. A motort rámpán kell feltolni a tartóra. Külön figyelmet igényel a felrögzítés. Itt számolni kell a szállítás közben felmerülő dinamikus hatásokra. A motorkerékpár rugóinak belengését a karosszéria lefeszítésével előzhetjük meg. A motortartót további egy, vagy két kerékpár szállítására alkalmas sínekkel egészíthetik ki. Elkerülendő a lopást célszerű a felrögzített motort valamilyen módon hozzá lakatolni a tartóhoz.

Léteznek olyan megoldások is, ahol a tartóra történő felszerelés a talajszinten történik, és egy emelőszerkezettel lehet a tartót a helyére mozgatni. Különleges megoldások állnak a kempingbuszok rendelkezésére, mert itt biztosítani kell a lakóautó hátsó ajtajainak nyithatóságát is.

Mivel a felszerelt motorkerékpár általában eltakarja a rendszámot, ezt a tartóra kell átszerelni. Hasonló okokból a hátsó lámpákat is meg kell ismételni a tartón. Ez utóbbi úgy történik, mint a vontatmányoknál. Ezek miatt a lakóautó "hivatalos" hátsó pontja a motortartó hátsó síkjába kerül és elvileg nem szükséges a prizmákkal felszerelt piros-fehér ferde csíkos négyzet alakú tábla használata. Ennek ellenére biztonsági okokból és az esetleges viták elkerülése érdekében használata célszerű és javasolt.

A motortartó használata komoly terhelést jelent a lakóautónak. Nemcsak a motor és a tartó mintegy 150 kg-os súlya számít, hanem az is, hogy ez a terhelés nagyon hátul, másfél méterrel, vagy még többel is, a hátsó tengely mögött jelentkezik. Ezt a kocsi pakolásánál figyelembe kell venni, sőt meghatározó érv kell legyen egy légrugó beszerelésére vonatkozó döntésnél.

A motortartó felvet egy jogi természetű kérdést is. Nem világos, hogy az akár típusvizsgálaton is átesett, tanúsított eszközök felszerelése nem minősül-e a lakóautóra vonatkozóan szerkezeti változtatásnak? Mert ha igen, akkor használatuk mindenféle vizsgálatokhoz és engedélyekhez kötött. Ez a kérdés fokozottan merül fel tanúsítatlan, vagy házi készítésű megoldások esetén. Elkerülendő az esetleges problémákat célszerű a lakóautókat műszaki vizsgán motortartó nélkül bemutatni.

Technikailag egyszerűbb megoldás a garázsban történő szállítás. Itt is alkalmazni kell bizonyos szerkezeteket. Ilyen az a vezetősín, melybe "beáll" a motor és az a rámpa, melyen be lehet tolni a garázsba. Itt is biztosítani kell a motor biztonságos rögzítését. A súlyterhelés a tartó szerkezetének súlyával kevesebb, és kb. 80 cm-rel előrébb jelentkezik. Viszont már egy motor is szinte teljesen betölti a garázst, és ami holmi elfér még mellette, azt is ki kell pakolni, amikor a motort betesszük, vagy kivesszük.

Az utánfutón történő szállításnak vannak vitathatatlan előnyei. A lakóautóra csak minimális többletterhelés jut (a horogterhelés 25-75 kg-ja), az utánfutón lehet akár két motort, - és nagyokat, - szállítani, sőt más eszközök (pl. kempingbútor, vízi sporteszközök) is helyet kaphatnak rajta. Ezzel szemben elveszítjük a lakóautó talán legnagyobb előnyét, hogy mozgékony. Az utánfutós szerelvényre már más sebesség határok vonatkoznak, nehezebb vele a manőverezés, hossza elérheti a 11-12 métert, gond vele a tolatás, leparkolni szinte lehetetlen, a kempingek parcelláira, a lakóautó parkolókba problémás a be és kiállás és lehetne folytatni a sort. Az utánfutós szerelvény összsúlya meghaladja a 3.5 tonnát és ez további gondokat vethet fel a vezetői engedély, az autópálya díjak, bizonyos behajtási tilalmak esetében.

Az utánfutóra a motorokat általában menetirányban szerelik fel és ugyan úgy rámpán lehet feltolni és hasonló elvek szerint kell rögzíteni, mint a motortartókra. Ma már kaphatóak egy darab motor szállításra készített speciális utánfutók, melyeken a motort menetirányra merőlegesen kell felszerelni. Ezek bár nagyon rövidek, - a szállító felületük csak mintegy 50 cm széles, - és alig többek, mint egy motortartó, azért utánfutók azok minden előnyével, hátrányával és következményével.

Különleges megoldás a Space Extender fantázia nevű szerkezet. Ez alapjában egy utánfutó, melynek elfordulását két oldalon a vontatójármű hátához támaszkodó kitámasztók akadályozzák meg. Hogy kanyarodáskor ne feszüljön be a vontatmány, a bevásárlókocsikon alkalmazotthoz hasonló megoldású, a szokásos utánfutóknál használatosnál kisebb, önbeálló kerekekkel szerelik. Ez a megoldás azt is biztosítja, hogy tolatáskor a jármű hasonlóan viselkedik, mint utánfutó nélkül. Ugyanakkor a hátsó tengely mögötti hosszú rész “kaszálására” kell fokozottan odafigyelni mind előre, mind hátramenetben.

A motorkerékpárhoz hasonló lehetőségeket kínál a quad. Szállítása a nagyobb méret és súly miatt csak utánfutón történhet, bár ma már van olyan lakóautó is, melynek garázsába befér. Külön problémája, hogy Európa számos országában közlekedése a közuti forgalomban nem, vagy csak korlátozottan megengedett.

A táborhely elhagyásának következő, és legkomfortosabb módja a gépkocsi. Ez a megoldás természetesen kevéssé korlátozott az időjárási-, út- és terepviszonyoktól és hatótávolsága is nagyobb, elvileg korlátlan, de ha nem akarunk egész nap kocsival száguldozni, kb. 300 km-rel számolhatunk. Itt alapvetően két lehetőség kínálkozik: magának a lakóautónak, vagy külön személykocsinak a használata.

Az első eset értelemszerűen nem igényel többlet eszközt. A "napi használatot" illetően a lakóautósok szokásai széles skálán mozognak. Vannak, akik mindenhová járművükkel mennek. Ők azok, akik általában minden este máshol (gyakran lakóautó parkolóban, vagy közterületen) térnek nyugovóra, mindig menetkész állapotban tartják kocsijukat és szinte mindig úton vannak. Ők azok, akik vállalják, hogy lakóautójukkal akár keskeny, rosszminőségű utakon közelítenek meg egy kirándulóhelyet, vagy nehezen találnak parkolási lehetőséget egy városközpont közelében.

A másik véglet, akik szinte csak a táborhelyek (általában kempingek) közötti közlekedésre használják lakóautójukat. Ők nem vállalják a kellemetlenséget, hogy minden alkalommal a lakóautót menetkész állapotba hozzák (holmik elpakolása, leállás a szintezőékekről, elektromos kábel bontása, napfénytető behúzása, stb.) és ismételten letáborozzanak. Nem kockáztatják, hogy egyes turisztikailag érdekes helyek megközelítése a nagy monstrumokkal nehéz lehet, és nem vállalják a parkolóhely keresés kockázatát.

A két szélsőség között természetesen számos közbenső fokozat van. Az tény, hogy egészen más módon kell szervezni az útvonalat, ha "menet közben" akarjuk meglátogatni az érdeklődésünkre számot tartó helyeket, mintha egy "bázisról" kiindulva tesszük azt.

Minden esetre azzal számolni kell, hogy a személykocsik számára kialakított városi parkolókba, - és ez sok szupermarketra és bevásárlóközpontra is igaz, - vagy nem engedik be a lakóautókat (és ezt a 2 m-es magasságkorlátozás foganatosítására keresztben felszerelt vasrudakkal is biztosítják) vagy szinte lehetetlen megfelelő, általában 4 személykocsi számára kijelölt helyet találni. Ma még nagyon ritka az olyan parkoló, ahol a lakóautóknak külön helyet biztosítanak, és ezek általában jócskán kívül esnek a városközpontoktól. A fentiek miatt inkább csak a kisebb, és ezzel mozgékonyabb, kempingbuszok tulajdonosai szeretnek élni a lehetőséggel.

Külön személygépkocsi használata rendkívül költséges, csak nagyon kevés kempingező engedi meg magának. Erre a célra méreténél és súlyánál fogva legkedveltebb a Smart. Nagy hátránya, hogy csak két személyes. Ezért más kiskocsikat (Fiat Punto, Renault Clio és hasonlóak) is látni. Szállításuk az esetek döntő többségében utánfutón történik. Bár a kimondottan nagyméretű luxus lakóautóknál (beszerzési áruk 200.000-1.200.000 euró) gyakori az a megoldás, hogy egy Smart, vagy hasonló kiskocsi befogadására alkalmas garázst alakítanak ki a lakóautóban, de ez sem mérete, sem ára alapján nem az a lakóautó kategória, amiről most beszélünk.

Az itt használt utánfutók azonosak, vagy hasonlóak, mint az autómentésben használatos társaik, csak a kis kocsikra tekintettel, valamivel rövidebbek lehetnek. A felszerelés sem kötelezően csörlővel történik, mivel a járóképes kocsik saját lábukon állhatnak fel az utánfutóra. Értelemszerűen a kocsi rögzítése is hasonló. Vannak szélsőséges megoldások is. Ilyen az az utánfutóra szerelt csepp formájú mini garázs, melybe egy Smart beállhat és vezetője a külön erre a célra kialakított oldalajtón távozhat.

A személyautók utánfutón történő vontatása a motoroknál leírt problémákon túl felvet egy további kérdést is. Ezen utánfutók összsúlya meghaladja a 750 kg-t, és ezért nem számítanak könnyű utánfutónak. Ennek megfelelően vontatásukhoz B+E vagy C(1)+E kategóriájú jogosítvány kell.

Különleges az a megoldás, melyet elsősorban Nagy-Britanniában alkalmaznak. A személykocsit nem utánfutón, hanem saját kerekein vontatják. Ehhez egy Y alakú vontató rudat használnak (súlya talán 10-15 kg lehet), melynek villás szárait a kiskocsin kialakított vonószemekbe rögzítik, harmadik szárára pedig a vonófej kerül. Ez a vonószemeken túl más átalakításokat is igényel a kis kocsin, hiszen azt a vontatás idejére lámpák és fékek tekintetében utánfutóvá kell átalakítani. Ez utóbbit úgy oldják meg, hogy a kéziféket a vontatás idejére a lakókocsiknál alkalmazott ráfutófékké alakítják át, melynek működtető mechanikáját az Y elem szárába építik be. Gyakran egy lapra felszerelt, a vontatott járműveknél előírt lámpasort kötnek fel a kiskocsira. Az is kérdéses, hogy a kis kocsi erőátviteli szerkezetei (differenciálmű, sebességváltó) hogyan viselik a hosszú "gurulásokat" és a kéttengelyes utánfutó hogyan viselkedik kanyarokban. Egy francia felhasználóval folytatott beszélgetés során megtudtam, hogy nyitva hagyott kormányzár mellett kanyarokban az első kerekek önbeállóvá válnak.

Akiknek nagyon szép színű és kellően vastag bankkártyája van, élhet a helyben bérelt autó lehetőségével is. A megoldás biztos, hogy nagyon kényelmes, de megszervezéséhez előre lefixált program kell és ez a lakóautózás egyik leglényegesebb előnyét, a kötetlenséget és szabadságot korlátozza.

Újabban többször látni olyan nagyobb (4-5 fős) társaságokat, akik a lakóautó mellett egy személykocsit is hoznak magukkal. A táborhelyek között a társaság fele a lakóautóban, másik fele a személykocsiban közlekedik, a helyben szervezett kirándulásokra pedig mindenki befér a személykocsiba. Ez ugyan nem olcsó megoldás, de egy pár hetes nyaralásba akár bele is férhet a többlet költség. Ilyenkor is azért kicsit sérül a lakóautós túra hangulata.

Az alapprobléma megoldására tehát számos lehetőség van. Mindenkinek pénztárcája, fizikai állapota, habitusa, a társaság összetétele, lakóautója felszereltsége és technikai paraméterei és számos más szempont szerint kell kiválasztania a számára legkedvezőbb és még megfelelő megoldást. Az minden esetre biztos, hogy komoly megalkuvások árán fog kialakulni a döntés.

Frissítve. 2012. november

Egyes munkafolyamatok igényelhetnek megfelelő szakmai ismereteket, képesítéseket. A munkát mindenki csak a saját felelősségére végezze, vagy vegye igénybe szakember segítségét!