Csehország lakókocsival

Mikor Németországban jártunk, volt szerencsénk megtapasztalni a Pozsony-Prága autópálya legszörnyűbb tulajdonságát: mint ha vasúti talpfákon közlekednénk, borzasztóan ráz.

Az idén célul tűztük ki Prágát, immár lakókocsival. Felsejlett a kép, ahogy minden összetörik, összekuszálódik ezen a zötykölődős úton. El kellett gondolkodni, hogyan is közelítsük meg a cseh fővárost a legkevesebb anyagi kárral. Az utat előre jól megterveztük, de egy-két város kimaradt, mert sűrűn akadtunk teljes útlezárásba, ahol eltereltek, de vissza már nem. Úttalan utakon, sokszor csak az égtájakra ( É.D.K.Ny. ) hagyatkozva igyekeztünk minél gyorsabban elérni céljainkat. De legalább építik az utakat.

1.nap: Első állomásunk Krems volt Ausztriában. Közvetlenül a Dunaparton van egy kedves kis kemping ( Donau Camp). A város gyalog megközelíthető. Mind Krems, mind a mellette lévő Stein nagyon kedves, hangulatos hely, egyiket sem szabad kihagyni. A kempingből csodálatos a panoráma a folyó túloldalán lévő Göttweig apátságra.

2.nap: Reggel észak felé indultunk, a legrövidebb úton közelítettük meg az osztrák-cseh határt. Kis falvakon haladtunk át, egy ódon, reneszánsz cseh városba érkeztünk,neve Slavonice. Egy rövi sétát tettünk, megcsodáltuk a sgrafitto ( díszítő eljárás, melyben egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegét precízen visszakaparják, kikarcolják) technikáját. Meg is tapogattuk.

Következő városunk Telc. Az UNESCO világörökség része. Szerkezetében hasonló Slavonicevel, hosszúkás tér, körben színes, egymáshoz épített lábasházak. A város magja egy félszigeten van, a tér végén egy kis vár, nagyon hangulatos. A parkolást ezekben a kis városokban már otthon meg szoktam tervezni a Google Earth segítségével. Lakókocsival könnyű beszorulni. Pontos cím, GPS a legalkalmasabbnak tűnő, legközelebb eső parkolóba. Eddig bejött.

Már Slavonice és Telc között időt vesztettünk forgalomelterelés miatt, csak lassan tudtunk haladni, ezért kénytelenek voltunk egy rövid távra mégiscsak felmenni a zötyögős autópályára. Így viszont kimaradt Tábor.

Prágában négy kempinget jelöltem meg, az első a belvárostól 6 Km-re délre van. Itt szerencsére találtunk helyet: Caravan Camping , Cisarska louka 162 a Moldva partján. Nem túl összkomfortos, kicsit szocreál, és hát ami nagyon fura, a fürdő -zuhanyzó. 3-3 zuhanyrózsa kiáll a falból, középen 2-3 fapad, ahová vetkőzni lehet. Se függöny, sem elválasztó...persze azért külön vannak a férfiak meg a nők. Csak néztem a fiatal lányokat, ahogy kínlódtak bikiniben. Én nem vacakoltam...egy másik hölgy sem...aztán egy harmadik is ledobta a textilt. Mind korombeliek, és hát persze jót nevettünk: magyarok. A városba már este nem mentünk be és a másnapot sem ott töltöttük.

3.nap: Reggel nyugati irányba indultunk, kb.120 Km-re van Karlovy Vary, a hegyek közé beékelődött gyönyörű gyógyfürdő-város, a Becherovka hazája. A talajból több helyen gejzirként tör fel a 34-73 C.fokos termálvíz. A városban több fürdő is van, nagy a turistaforgalom. Láthatóan "megszállták" az oroszok, erről több helyen cirill betűs feliratok tanúskodnak. Este visszatértünk a kempingbe (és kevésbé hangulatos fürdőjébe :) )

4.nap: Reggel indulás Kutná Horara. Prágától Keletre kb.75 Km. Kutná Hora hajdan versengett Prágával a fővárosi címért. Itt ezüstércet bányásztak, és ezüst pénzérmét vertek. Ennek emlékét múzeumban is megnézhetjük a Szent Borbála katedrális melletti Hrádek ( Kis kastély)-ban. Vigyázat! Levisznek a bányába! A katedrális nagyon szép, Szent Borbála a bányászok védőszentje. Ami kihagyhatatlan, az a Sedleci osszárium Kutná Hora külvárosában ( Zmecka utca). Ez egy nagyon bizarr csontkápolna.Több mint 30 000 halott csontjai vannak művészien összerendezve. Ők az 1318. évi pestisjárvány és a huszita háborúk áldozatai.

Kisebb-nagyobb kerülővel (útlezárás) visszakeveredtünk Prágába. Leginkább a napállás alapján tájékozódtunk. A kempingben vettünk villamosjegyet és bementünk a belvárosba. Első utunk a híres U Fleku söröző étterembe vezetett, ahol knédlit vacsoráztunk, sorban, szünet nélkül hozták a helyben főzött sört és a Becherovkát. Ha nem kérsz, tedd a söralátétet a poharadra! Nagyon jól szórakoztunk, fizettünk, aztán megláttuk, hogy nemsokára 9 óra, futás az Orlojhoz az Óváros térre! Aztán átsétáltunk az esti fényekben a Károly-hídon a Malá Stranara és haza villamosoztunk.

5.nap: Egész nap Prágát jártuk, villamossal felmentünk a Hradzinba (vár), majd gyalog lesétáltunk az Óvárosba. A várat több egységben, több jeggyel lehet megnézni. Pl. már az Arany utcácskába is külön jegy kell. A belépők elég drágák egész Csehországban és az a jellemző, hogy a látnivalót több kisebb túrára osztják és mindegyikért külön jegyet kell venni. Azon kívül van cseh nyelvű és idegen nyelvű idegenvezetés. Az utóbbi jelentősen drágább. Jó az csehül, a könyvből majd elolvassuk. Ajánlom a hajdan volt Panoráma útikönyveket, ezek nagyon jók! Áttekithető, logikus, lényegre törő, sok térképpel....jó lenne, ha ma is ilyen útikönyvek születnének! Na, hát egész nap jöttünk-mentünk, míg végül feltörte a cipő a sarkamat.....nagyon.

6.nap: Reggel felkerekedtünk, indulás délnek. Fontos: nagy meglepetésünkre (2012) a kempingben nem lehetett kártyával fizetni. Összeöntöttük az aprót is.

Prága alatt van Karlstejn vára. Szerencsére találtunk egy bankautomatát, mert még a parkolót sem tudtuk volna kifizetni. Elég sokat kell meredeken felfelé gyalogolni, de megéri. A pénztárnál magyar nyelvű tájékoztatót lehet kérni......jöhet a cseh idegenvezetés.

Tovább haladva délnek ( úton hosszas útlezárás, terelés....) lementünk Ceské Budejovicébe. Itt találtunk egy szép új kempinget ami nagyon közel van a központhoz. Egy parkon kell csak átmenni, meg egy hídon. Itt is "közfürdő", viszont van kártyás fizetési lehetőség. Alvás....

7.nap: Reggel mégsem a városba mentünk, hanem némi kitérővel (elterelés...hi-hi) a közeli kastélyba, Hlubokára. Nagyon szép! Itt is több kis körút van, borsos jegyárakkal. Érdekesség: 1939-45 között Göring vadászkastélya volt.

A délutánt Ceské Budejovicében töltöttük, ettünk egy utolsó knédlit és Budweisert ittunk. A sörgyári látogatási időt lekéstük....

8.nap: Ceské Krumlovot sajnos kihagytuk, megtapasztalva a cseh útlezárásokat ezt a kis kitérőt inkább nem vállaltuk be. Krems felé útba esett még Trebon, inkább ezt néztük meg. A városkép itt is: nagy, hosszú tér, körben lábasházak. Szép.

Kremsbe érve azt tapasztaltuk, hogy valami helyi ünnepség miatt kidudorodik a kemping oldala. GPS mondta, hogy a legközelebbi kemping Melkben van. Nem baj, sőt, örültünk, mert a Wachau gyönyörű. Ausztria 2000 óta világörökségi védelmet élvező 30 kilométer hosszú völgyszorosa ez a Duna mentén, Melk és Krems között. A melki kemping közvetlenül a Dunaparton, figyelem: áramvételi lehetőség csak euro csatlakozóval. Mi otthon felejtettük.....de szerelés nélkül nincs is rendes kempingezés. Városnézés, gyalog. Nagyon szép az apátság, hangulatos kis város, finom sör....utunkon végig.

9.nap: Hazautaztunk. Szerintem élményekben nagyon gazdag túra volt. Sajnáljuk a kihagyott városokat, de sajnos mindig valamiről le kell mondani, különben folyamatosan csak mennénk.....mennénk....mennénk.....

Te is küldd be képeidet és tapasztalataidat, hogy mások is olvashassák!