Északi kis körút 2013. augusztus

Idén tavasszal eldöntöttük nyári kirándulásunk célját, útvonalát, s igyekeztünk úgy kivenni szabadságainkat, hogy legyen közös két hetünk augusztus elején.

Ez sikerült is, így két hétre tudtuk megtervezni utunkat. Indulás előtt egy hónappal lefoglaltuk és megvettük kompjegyünket Tallinn és Stockholm között, mely 65.000 Ft-ba került 4 főnek és egy autónak (max. 5 méter hossz, és 1,9 méter magasságig) belső négyágyas kabinban. Mivel négyen mentünk kempingezni pár ezer kilométerre, és egy kombi autó igen kicsi minden csomag elrejtésére, így béreltünk egy tetőboxot igen jutányosan egy nagyon korrekt magánszemélytől. Még itthon kiszemeltük a nagyjábóli kempingeket, s felírtuk azok címeit, mert nem volt mind benne a gps-ben. Bevásároltunk főétel-konzerveket, száraz tésztát, szószokat, májkrémeket. Vittünk magunkkal elektromos grillezőt, három sátrat (2x2 személyest + egy nagy 4 személyest), polifómokat, paplanokat, hálózsákokat, párnákat, kempingasztalokat-, és székeket. Az autó, és a boksz tele lett pakolva rendesen.

Vasárnap reggel 4 órakor indultunk Szolnok mellől, s az első napi útvonal főbb állomásai: Miskolc, Kassa, Presow, Rzeszow, Lublin, Bialystok. Az idő jó volt, jó kedvben telt az utazás. Este érkeztünk Augustow városba, és itt egy főút melletti kempingben (N53.8619933,E23.0016166) töltöttük az éjszakát potom 18 Euroért két kis sátorban. A vizesblokk közepesen tiszta, azonban a kemping lakóival volt kisebb probléma.

Éjszaka 2 körül arra ébredtünk, hogy a (mint később kiderült) mellettünk lévő sátorban „gyilkolásznak”. Felriadtunk, mintha késelnének mellettünk valakit. Azonnal kirohantunk a sátor elé, még kb 5 sátrassal együtt. Kiderült, hogy két részeg lengyel egy harmadik alvó társukat ijesztette fel az éjszaka közepén. Sűrű bocsánatkérések után nyugovóra is tértek csendben. Halálhörgésre kelni, mintha egy embert késelnének a szomszédunkban elég ijesztő volt, utána egy órát biztos nem tudtunk visszaaludni, hála a lengyel „kollégáknak”. Reggel felkelés után reggeli, majd irány tovább északra.

Egy lengyel tankolást követően átléptünk Litvániába. Ott akkor volt aratási szezon, és nagyot csodálkoztunk. 4 éve jártunk arra, és akkor elég szegény, szemetes kis országnak tűnt, amire most rendesen rácáfolt. Mindenhol új kombájnok, traktorok, néhol még a földút is murvával lerakott volt. Átlagos magyar autók (korban és típusban) rótták az utakat, mindenki dolgozott, akit csak láttunk, útépítéseken, bővítéseken, fejlesztéseken. Lettországba érkezvén kis torlódás fogadott útépítés miatt, majd a rigai körgyűrű után rálátás nyílt a Balti-tengerre, egy kis parkolóban megálltunk majd lementünk a homokos, gyönyörű partra, ahol megmártóztam a kb 18 fokos vízben.

A frissítő fürdő után indulás tovább.

Beléptünk Észtországba, ami nagyon megtetszett nekünk pár évvel ezelőttről, kedves embereivel, barátságos vendéglátásával, és Magyarországi árszínvonalával. Rendőri ellenőrzéssel találkoztunk a belépést követően körülbelül 20 kilométerrel. Nagyon korrekt, angolul tökéletesen tudó, nem fellengző, hőzöngő „Ki vagyok én?” stílussal találtuk szemben magunkat. Papírjaink ellenőrzése után magyarul köszönt el: „Viszontlátásra!” Azonnal otthon éreztük magunkat. Az előzetesen kiszemelt szállásunkon Pärnuban teltház volt, így egy kis magánkempingben (N58.37510,E24.52402)töltöttük a következő két éjszakát összesen 80 Euroért. Pärnu nagyon kedves város, Észtország nyári fővárosának is nevezik. Olyasmi lehet, mint nálunk a Balaton partvidéke, mondjuk városként Balatonfüred. Sok fiatal, rengeteg gyermek, kitűnő homokos vízpart, vízimentők, nyüzsgés. Délutáni érkezésünket követően felvertük nagy sátrunkat (Quechua 4.2 XL Air), majd a házigazdáékkal, egy lengyel párral, egy francia párral, és két finn lánnyal megkóstoltattuk a magyar házi pálinkánkat mely olyannyira ízlett, hogy el is fogyott egy 7 decis üveggel (kippis=egészségedre finnül). Első este nézelődtünk a parton, majd beültünk megenni egy-egy nagyon finom pizzát. 4 pizza sörrel, üdítőkkel 10.000 Ft-nak megfelelő Euro volt. Ekkor vettük észre, hogy az árszínvonaluk igencsak emelkedett az utóbbi négy évben, igaz közben volt egy Eurora történő váltásuk is.

Másnap reggel szakadó esőre ébredtünk, így elmentünk vásárolni, kicsit várost nézni, majd mivel nem hagyott alább a rossz idő, a konyhában főztünk egy finom pörköltet, amit megosztottunk a két finn lánnyal. Aznap már végig esett, szakadt az eső, így nem mozdultunk ki. Másnap reggel korán összepakoltunk és Tallinn felé vettük utunkat. Ott leparkoltunk, s egy fél napi városnézés után tele tankkal felálltunk a Stockholmba induló kompra, mely 18 órakor ki is futott a kikötőből. Tallinnról csak annyit, hogy gyönyörű, de nagyon zsúfolt, rengeteg a turista mindenféle nációból.

Elhagytuk a szárazföldet a Victoria 1 nevű hajóval, mely igen impozáns volt (192 méter hossz, 29 méter széles) és 35680 lóerővel.

Egy ilyen hajóút csodálatos élmény. 9 emelet, egy folyosó olyan hosszú, hogy szinte nem is látni a végét, minden szinten 3 folyosó van az 5-9. emeletig. Minden tiszta, gyönyörű szőnyeg mindenütt, csillogás, pompa… Több bolt étterem, diszkó, bár, kaszinó, játszóház. Este beültünk a bárba, ahol igen színvonalas zenés előadás volt ABBA, Roxette és még sok ismert előadó számaiból. Az árak még azt mondom megfizethetőek, de nem olcsók (1 koktél 1500 Ft, egy almabor 1200 Ft, egy sör 1200 Ft). Hajnali 1 körül mentünk aludni.

Másnap reggel ébredés után elterveztük, hogy megreggelizünk a hajón. Először majdnem visszafordultunk mikor megláttuk, hogy 11 Euro egy reggeli. Kicsit tanakodtunk majd kifizettük. Nem tudtuk mit tartalmaz az ár, de amint megláttuk a kínálatot értettük miért ennyi. Bármiből bármennyit ehettünk svédasztalos jelleggel. A zsömle, baguette meleg, sajt vagy 10 féle, hideg-, meleg kakaó, forró tea, gyümölcslevek, nagyon finom virsli, rántotta, dinnye, saláták tömkelege…. Fel sem lehet sorolni mi minden volt ott tökéletes minőségben. A bőséges reggeli után kimentünk a 9-en lévő Sundeckre csodálni Stockholm szigetvilágát. Már 2004-ben voltam egy hasonló úton Mariehamn felé, és egy másikon Helsinki végállomással, és ez már akkor is megragadt bennem. A víz tiszta, hűvös, a szigetek nagyon rendben vannak, némelyiken házikó, kis, és közepes hajók, sziklás part. Maga az út 17 órás volt, 65 eFt-ért nagyon megérte, és hatalmas élményt jelentett.

A kikötőből igen sokat állva dugókban, eljutottunk a már itthon kiszemelt Ängby kempingbe (N59.337486,E17.901072) Stockholm Bromma részébe. Sátorhely nem volt túl sok, összesen kb 5 sátor állt, és még a mi nagyunk elfért, de sok szabad hely nem maradt. Lakókocsi és lakóautó millió volt. Lehetett bérelni bungalókat is, de azok ára 29 eFt lett volna egy éjszakára, míg sátorral két éj volt 17 eFt. 5 perc zuhany használata 10 korona, 340 Ft volt. Tisztasággal, higiéniával nem volt gond. Az árakat skandináv jelzővel illetném, a kemping melletti Mälaren-tó (Svédország harmadik legnagyobb tava, kb 10x akkora felülettel, mint a Balaton) egyik büféjében két sör egy kóla 4200 Ft volt. Boltban is meg kellett nézni a kenyér árát, mely 800 Ft/kg-tól indult, az ásványvíz kb 400 Ft-tól.

Megmártóztam, úszkáltam a kb 17-18 fokos tóban, mely itt is igen tiszta volt, partja homokos kifejezetten szép és egyenletesen mélyülő mederrel. Másnap szikrázó napsütésben városnézés, megnéztük az őrségváltást, bejártuk az óvárost, a lovagok szigetét, felmentünk egy magaslati pontra ahonnan a városra néző kilátást csodáltuk. Tömegközlekedést vettünk igénybe teljesen a kempingtől, mellyel szinte mindenhová el lehet jutni, igaz 1250 Ft-os vonaljegyi áron. Stockholm kártyát nem szerettünk volna vásárolni, mert egy napra szerintem nem éri meg a 18 eFt-ot. Annyi múzeumot, látnivalót egyszerre úgysem tudunk megnézni. Ha legközelebb jövünk több napot kell a városra szánni, hogy jobban megismerjük.

Következő nap indultunk tovább Norvégia felé. Még az út elején eldöntöttük, hogy nem megyünk Osloba, mert ennyi idő nem elég ezekhez a helyekhez, ilyen városokhoz, meg ugye négyen vagyunk és demokrácia van (2-2 ellen), így maradt a békesség és eldöntöttük, hogy kimegyünk a föld egyik legnagyobb és legmélyebb fjordjához a Sogne-fjordhoz, pontosabban Flåm nevű településhez. Erről a helyről már évekkel ezelőtt néztem videót a youtube-on, és megfogadtam, hogy egyszer elmegyek oda. Írtam ki a kb 8:43 perces videóban elhangzottakat, majd fordítottam szorgalmasan… Visszagondoltam arra az időre, amikor még fiatalon terveket szőttem, és belegondolva sok minden teljesen máshogy alakult… Na ez egy másik téma.

Visszatérve a nyaraláshoz, ahogy haladtunk, akarom mondani nem haladtunk, mert sebességhatárokat betartva alig lehetett menni, településeken keresztül, elég sokat szakadó esőben, pompás panorámákban gyönyörködtünk. Arvikában megtankoltunk 500 Ft körüli üzemanyagáron, mert tudtuk, hogy Norvégiában 560 Ft lesz. Feltűnt, hogy azon a vidéken rengeteg a pár 10 éves amerikai autó. Megtehetik, tankolját az 5000-7000 ccm-es benzines verdákat, közben sörözgetnek, kapartatnak a fiatalok... Lassan elkezdett sötétedni, így a svéd – norvég határ után nem sokkal, de már Norvégia területén találtunk egy kemping táblát az út mellett, s bekanyarodtunk. A főúttól pár száz méterre egy tó túloldalán, egy teljesen idilli kempingben (N60.10139,E12.05879) találtuk magunkat.

10600 Ft volt egy éj négy főnek 5-5 perc zuhannyal. Felvertük a két kis sátrat, majd konzervet vacsiztunk, azt hiszem sólettet és csilis babot. Közben persze itt is esegetett az eső. Alvás. Reggel felhőmentes időre keltünk kellemes hőmérsékletben. Fotózkodás és reggeli után indultunk tovább Flam felé. Onnan már csak 420 km volt hátra, igaz nagyon kis átlagsebességgel haladhattunk csak, közben fjelleken (skandináv fennsík) keresztül, ahol egy-egy alkalommal 7 fok volt csupán, de a táj, elképesztő. Volt még itt egy 24,5 km hosszú egybefüggő alagút, s tengerszemek is. Sokfelé láttunk lakókocsikat és lakóautókat megállva, s látszott, hogy ott éjszakáztak. Csodálatos életforma lehet a lakózás, a szabadság érzése, bárhol bármikor megállhat, ahol csak tetszik és ott tölthet el egy-két napot. Persze tudom, hogy csak ésszerű kereteken belül és nem mondjuk Albániában, de ott fönt... Talán egyszer megtehetem…. Flamba, és a kempingbe (N60.86295,E7.10960) történő érkezésünkkor természetesen szakadt az eső, és már esteledett.

Ez a kemping egy elég nagy, de teljesen tiszta és használható hely volt. Itt 30.000 Ft volt a két éj, plusz 10 korona (380 Ft) a zuhanyzás 5 percre. Még akkor este megnéztem a híres Flåmsbana vonatot. Ami híres a kézzel történő alagútkiásásról, továbbá, hogy 20 kilométeren 860 métert emelkedik, ami igen jelentős. Felkerestük a már említett „régi videóból” ismerős Fretreim Hotelt is. Az árlistát már meg sem mertem nézni. Egész éjszaka esett, sőt néha szakadt az eső, de másnap reggel elállt, így felültünk egy fjordjáratra. Ez a föld második legnagyobb fjordja a maga 204 km-es hosszával és 1300 méteres mélységével) Az 5 órás útért 2 főre 30.000 Ft-ot fizettem. Ez is megérte. Olyan látványban, illatban, rezdülésben, egyszerűen élményben volt részünk melyre rá lehetne sütni az eddig felsorolt összes pozitív jelzőt, vagy éppen azt, hogy leírhatatlan. Az úton odafelé szép napos időnk volt, míg vissza a változatosság kedvéért esett. Sétálgattunk még Flåmban, bejártuk az üdülőfalunak nyugodtan nevezhető települést. Az árszínvonal sejthető, ásványvíz a boltban 800 Ft-tól, sör 1000 Ft-tól. Ajándéknak hűtőmágnes 1500 Ft, bögre 3500 Ft.

Este tervezgettük a hátralévő utat, s arra jutottunk, hogy egyikünk rokonához megyünk le Németországba. Így reggel felkeltünk, s 9:45-kor elindultunk ama csodálatos vidékről visszafelé egy menetben, Oslo – Göteborg - Malmö - Öresund-híd – Koppenhága – még egy nagy híd - Kolding – Hamburg - Hannover - Kassel – Würzburg útvonalon Ulmba, ahová másnap 17:30-kor érkeztünk 2100 km-t megtéve. Ott voltunk még két napot, majd egy ezer kilométert még lenyomva itthon is voltunk.

Összesen megtettünk 6010 km-t. Az autó átlagfogyasztása kb 5,6 liter volt 100 km-en tetőboxszal, koppig pakolt csomagtartóval, ami nem nevezhető rossznak. A három sátor közül kettő tökéletesen teljesített (Quechua T4.2 XL Air, és a Quechua T3+), a 2 személyes Tesco sátrat pedig el kell felejteni!

Sajnos kihagytuk Oslot, Koppenhágát, még szívesen töltöttünk volna pár éjszakát a svéd-norvég határ idilli környezetében is. Az alkalmazkodás másokhoz sajnos ezzel is jár. De megfogadtuk, hogy legalább egyszer még visszamegyünk kettesben, vagy reméljük már gyermekestől még többen és lakókocsival. Természetesen az út nagyon megérte, és felejthetetlen, nagyszerű élményeket okozott. Ajánlom mindenkinek úticélként mind Észtországot, Svédországot, és persze Norvégiát is.

Hazatérvén sok dolgunk akadt. A két hetes ruhák kipakolása, 7 adag mosatlan kimosatása, sátorállítások, hogy tökéletesen szárazon legyenek eltéve. Élménybeszámolók a családnak, barátoknak, autó nagytakarítása. Ha valaki rászánja magát egy hasonló útra, arra a vidékre és szeretne még megtudni valamit az nyugodtan keressen fel!

Köszönjük!

Te is küldd be képeidet és tapasztalataidat, hogy mások is olvashassák!