Beküldte: GaborApa


Lengyel körút


A gyerekeket kölcsönadtuk egy hétre, és az volt a szándékunk, hogy elmegyünk motorozni egyet a Tátrába. Az utolsó pillanatban azonban kiderült, hogy kis bibi van a motor gumijával.
Hát akkor menjünk lakóval!
De ha már így alakult akkor el messzebbre is. Így hát fogtunk egy lengyel útikönyvet, és lett belőle egy 3000 km-es barangolás.

Az útvonal így nézett ki.

Július 29 este indulás. Zólyomig jutottunk, és ott aludtunk. Ködös esőben a sötétben nem volt kedvem tovább menni. Egy üzem előtti parkolóban Kata ékes szlovák tudásával érdeklődte meg a portástól, hogy lehet-e itt aludni. Lehetett.Senki nem zavart minket.

július 30. Útközben, egy parkolóban szlovákiai magyarokkal váltottunk néhány szót az aktuális helyzetről. Majd tovább mentünk és megnéztük Rózsahegyet. Ide majd szeretnénk elhozni a gyerekeket, síelni tanulni. Lanovkával kell felmenni és fent van két szálló is. Sok lankás pályával. Eztán ismét lanovkázni indultunk, Tátra-Lomnic-ra. Útközben láttuk a vihar tépte Tátrát. Szomorú és megdöbbentő volt élőben látni. A TV és az újság képei sokkal enyhébbek voltak, mint így.

A lomnici csúcs legteteje teljesen felhőbe burkolózott, de az élmény így is fergeteges volt. A hegy lábánál, egy kellemes kempingben aludtunk, kemény 2100 Ft-ért

Sütögettünk, iszogattunk és bámultuk a csúcson átbukó felhőket. 49.157292°, 20.309808°


július 31 Tovább nézegettük a Tátrát és megnéztük Zakopane-t. Természetesen itt is lanovkáztunk, csak előtte legalább egy órát álltunk sorba, amit megelőzött némi, esőben megtett 2-3 km-es séta. A lanovkából egészen közelről néztük a zergemamát a kiszergével egy kőcsipkén álldogálni iszonyú magasságban. Emberi szemmel nézve a helyzetüket csakis családi öngyilkosságra készülhettek. A hegy tetején végre sütött a nap. Egy keveset. Este egy Krakkó közeli kempingben aludtunk, ahol megismerkedtünk a Soplanica nevű lengyel vodkával. A kemping büféjében két idősebb lengyel kiszúrta a kezemben a vodkát, és megkérdezték honnan jöttünk. Mikor elárultam, egyszerre kezdték el szavalni a „Lengyel-Magyar örök barát…” kezdetű verset. Ezt valamikor nagyon régen hallottam magyarul, de arra nem számítottam, hogy lengyelül is hallom valaha. :)

augusztus 1. Délelőtt bejártuk Krakkó városát, ami nagyon szépséges. Mivel a városközpontban nem volt parkolóhely ezért elindultunk a centrumból kifelé és hamarosan találtunk ingyen parkolóhelyet. Így még villamossal is közlekedtünk. Délután irány a wielicskai sóbánya. A sétát egy angol nyelvű kísérővel tettük meg, és sok száz lépcsővel (1000?) kezdtük. Visszafelé egy emeletes lift hoz fel a mélyből. Szűk, de nyolc ember volt benne, lapjával és a fejünk fölé is beszállt még nyolc ember. Ráadásul iszonyú gyorsan ment. Este a sóbánya előtti parkolóban aludtunk. A parkolóőr már érkezéskor javasolta, hogy aludjunk itt, persze már eleve úgy adott vissza. 8-10 olasz lakó éjszakázott velünk. Kis kipakolásra is lehetőség van. (kb 1000 Ft, de a parkolásért amúgy is kellet volna fizetni) N49°59.21719' E20°3.08889'

augusztus 2 Irány a Mazur-i tóvidék. Délutánra ott voltunk Gyönyörű a sok kisebb, nagyobb tó. A környéken rengeteg a tehén és a gólya. Sajnos kevés az igazán tóparti út. Kicsit sétálgattunk, és ekkor láttuk meg, hogy sok sarat vert fel az első kerék a kocsi oldalára. Közeledve rájöttünk, hogy az bizony nem sár volt. :( Mint mondtam rengeteg tehén jár arrafelé, és ennek nyoma is van az utakon. Igen jó hasznát vettük a szivargyújtóról működő szivattyúnak, mert így letudtuk slagozni a "cuccot". Töröltük, slagoltuk, újra töröltük, miközben megérkezett a hazafelé tartó tehéncsorda. Körbevettek minket, és bámulták mit is csinálunk Kata guggolva törölgette a cuccukat, miközben egy tehén meg kíváncsiskodva szagolgatta Kata hátát.
Egy tóparti kempingben aludtunk (N53°46.00777' E21°50.86494') Vízcsapok voltak így tölteni tudtunk, csak leereszteni nem. Este szokás szerint sütögettünk. Mi voltunk az egyetlen lakóautó az egész kempingben. A mellettünk sátorozó lengyel társasággal megismertettük egymás ételét és italát. A húsos-hagymás krumplijuk finom volt, de az italuk az valami rettenetes (olcsó vodka, valami iszonyú édes lónyállal felöntve). De hősiesen megittuk!
Ez egy nagyon kellemes kis hely volt, közvetlenül a parton, tábortüzekkel.

augusztus 3 Reggel körbejártunk még egy tavat majd irány Gdanszk. és a Balti-tenger. Megnéztük a Gdanszk fölé benyúló vékonyka félsziget végén lévő Hel nevű falut, ami az útikönyv szerint kedves kis halászfalucska világítótoronnyal. A halászok azonban manapság vagy bazároznak, vagy az udvarukba tessékelnek minden autót óránként 3 Zlotyiért. Azt persze elintézték, hogy megállni tilos tábla minden sarokra jusson. A világítótorony is egy nem nagy, ámde nem is régi, és még csak nem is a parton áll. Csalódás volt az élmény. Este egy tengerparti kempingben aludtunk, ami eszméletlenül hangos volt a bulizástól. Viszont 11-kor hirtelen befejeződött. Mivel későn értünk szállást, ezért csak másnap reggel néztük meg a tengert.

Nagyon szép, de a partja igen magas így megszámlálhatatlan lépcsőn kellett lemenni. Ez az egész partszakasz kihagyható lett volna. Kb. a siófoki parti zsúfoltság rengeteg bazár, és az úttesten tébláboló hatalmas tömeg.

augusztus 4. Elindultunk nyugat felé. Az út a parttól távolabb fut, így utazás közben nem láthatjuk a tengert. Kíváncsiak voltunk még a partra ezért még egy városkához (Darlowo) letértünk az útról. Itt már nem volt embertömeg. Ez tetszett. Itt már sokkal szebb volt, kevesebb lépcsőn kellett lesétálni, és gyönyörű volt a partvonal.
Csak sétáltunk a tengerben, mert az idő sajnos borongós volt, a víz mindössze csak 18-19 fokos lehetett és fújt a szél is. Estére eljutottunk egy németországi faluba, Lanken-be, Ez Berlintől északra kb 10 km. Nagyon szép ingyenes lehetőség. Egy étterem parkolója de az étterem az út túloldalán van a parkoló viszont közvetlenül egy tavacska partján. Így este itt is kiülhettünk. N52°45.60041' E13°33.38849

augusztus 5. Reggel korán keltünk, de még indulás előtt Kata úszott egyet a tóban vadkacsák társaságában. A tó annyira tiszta volt hogy reggel egy német házaspár jött oda búvárkodni. Prágában igen nehezen találtunk parkolót. A centrumban pénzbedobós helyek vannak, nekünk viszont nem volt Cseh koronánk. Találtunk viszont egy kis utcát, egy park szélén amit valahogy elfelejtettek. Szemfüles kisbuszok és még egy lakó állt csak itt. N 50°5.69183' E14°2437299' Megnéztük a várat és az oldalában, csodálatos kilátás mellett megittunk egy jó cseh sört.

Minden nap esett valamennyit, de nagy szerencsénkre vagy útközben, vagy csak éjszaka. Az utak elég rosszak. Nem kátyúsak, mint nálunk, de sok a nyomvályús út amire a mi lakónk nagyon érzékeny. Voltunk sárga utakon melyek jobbak voltak mint a piros. Mi főleg sárga utakon jártunk, nagyon szép helyeken és nem a frekventált részeken lévő kempingeket kerestük, hanem inkább egyszerűbbeket (nekünk csak víz kellet). A lengyel kempingekben 26-34 Zlotyit fizettünk árammal együtt. WC-t üríteni és friss vizet tölteni mindenhol lehetett de szennyvizet leereszteni csak kevésben. Lakóautó kevés jár, főleg olaszokkal lehet találkozni. A gázolaj, kaja-pia és szerintem minden más is olcsóbb, mint itthon. Bankautomatát lehet találni. A Zlotyi 70Ft körül járt.




Te is küldd be képeidet és tapasztalataidat, hogy mások is olvashassák!

Információ

Kategória
Élménybeszámoló/útleírás
Ország
Lengyelország

Kapcsolódó anyagok

Hasznos volt ez a tartalom? Adj rá értékelést!
Így értékelték a többiek:

Események

Hírlevél

Fórum friss: