Hűtő infó

Hideget mindig úgy állítunk elő, hogy elvonjuk a hőt. Egy hőszivattyú működhet termoelektromos elven, vagy használhat könnyen párolgó folyadékot a hőelvonáshoz (kompresszoros, ill abszorpciós hűtők). A hűtőszekrényeket működési elvük alapján ebbe a három csoportba sorolhatjuk. Természetesen mindegyik működési elvnek vannak előnyei és hátrányai.

A termoelektromos hűtők.

Jellemzően az autós hűtőládákhoz használt rendszer. Előnyük, hogy viszonylag olcsók és általában mobilak. Gyakran szivargyújtóról üzemeltethetők.

A hűtőteljesítmény összefüggésben van az alkalmazott termoelem méretével, és kialakításával A működési elvből következik, hogy a belső tér nem hűthető le tetszőleges mértékben a külső környezeti hőmérséklet alá. A jobb hűtőládák maximális hűtőteljesítményét a két hőmérséklet különbségeként szokták megadni (jelölése: delta ΔT).

Eltérő szennyezésű (P ill. N típusú) félvezető csapocskák helyezkednek el felváltva két kerámialap között úgy, hogy egyik szomszédjukkal az egyik lapon, másik szomszédjukkal pedig a másik lapon vannak elektromosan összekapcsolva. Ha áram folyik keresztül rajtuk, az érintkezési pontok az egyik oldalon felmelegszenek, a másik oldalon lehűlnek az áram irányától függően.

Az abszorpciós hűtők

Az ilyen elven működő hűtők a legelterjedtebbek a lakójárművekben. Előnyük, hogy működésükhöz csupán hőre van szükség, ezért gázról is üzemeltethetők. Hátrányuk, hogy nagyon rossz a hatásfokuk, nagy melegben működésük lelassul, leáll, ami igen kellemetlen egy nyári nyaralás során. Fontos tudni, hogy érzékenyek a vízszintes helyzetre is ezért számíthatunk rá, hogy egy lejtős parkolóban szintén leállhat a működésük..

A hidrogén- és ammóniagázok mozgásán, termodinamikai folyamatain alapuló módszer szerint a melegítés hatására folyamatosan áramlik a csövekben miközben az elpárolgó ammónia hőt von el a hűtőszekrény belsejéből.

Az abszorpciós elven működő hűtőkészülék fűtőegységből, kondenzátorból, elpárologtatóból és abszorberből (oldóból) áll. Az elpárologtatóban a hűtőközeg (ammónia) gőz halmazállapotba jut és hőt von el a hűtendő térből. A hűtőközeg gőzt az oldószer (víz) nyeli el, a gőz az oldószerben feloldódik. A hűtőközeg gőzöket elszívja az elpárologtatóból és megköti azokat. A keletkezett ammónia-víz keverék a fűtőegységbe kerül, ahol a fűtőtest hevíti. A hevítéssel kihajtják az oldatból az ammóniagőzt, ami a kondenzátorba áramlik és ott a nyomás megnő. A forró ammóniagőz a kondenzátoron keresztül adja le hőjét a környezetnek. Az ammónia cseppfolyósodik, az elpárologtatóba jut és ott ismét elgőzölög.

Az abszorpciós gépeknél fokozottan ügyelni kell arra, hogy a lakó vízszintesen álljon. Az ábrán látható, hogy a csőrendszer a készülék vízszintes helyzetéhez képest enyhe lejtéssel fut. A csőrendszerben a folyékony halmazállapotú töltőanyag áramlását megakadályozza, ha nem vízszintesen áll a berendezés, emiatt ezt a lejtést megszüntetjük, vagy túl nagyra állítjuk.

Az abszorpciós hűtőkészülékek hatásfoka rosszabb a kompresszoros hűtőkénél. Főleg akkor alkalmazzák, ha nincs elektromos áram a használat helyén, mivel a működtetéséhez csak hő szükséges, ezért működtethető akár gázpalackról is. 3 üzeműnek azért szokták nevezni mert általában van benne egy 12V-os és egy 230 V-os fűtőbetét is valamint egy pici gázégő is. Így 3 energiaforrásról is működtethető A hűtés elindulása nem esik egybe a bekapcsolással. Az abszorpciós hűtő „normális” beindulásához akár több óra is szükséges lehet. Kánikulában, amikor nincs megfelelő hő különbség a hűtőrács és a körülötte lévő levegő között a keringés le is állhat. Pedig ilyenkor lenne a legnagyobb szükség a működésére. A hűtőbordák ventillátoros szellőztetésével egy szintig javítható még a hőleadás.

Kompresszoros hűtők A leghatékonyabb és a legmegbízhatóbb hűtési mód. Előnyük, hogy hűtőteljesítményük nem függ a külső hőmérséklettől és energiatakarékosak. Hátrányuk, hogy működésükhöz mindenképpen áramra van szükség.

Működésének lényege, hogy a hűtőközeg az alacsonyabb nyomású térben könnyen párolog. A nyomásváltozás úgy hozható létre, hogy a gép kompresszora 1-1,5 bar nyomásra összesűríti a hűtőközeget, majd ezt a sűrített, cseppfolyós anyagot egy nagy keresztmetszetű csőszakaszban elpárologtatja. A párolgás hőt von el a környezetétől, és ez biztosítja, hogy a tároló térben lévő hőmérséklet csökkenjen. Ezután a gáz halmazállapotú hűtőközeg ismét a kompresszorba kerül, ahol ismét cseppfolyósra sűríti, és a ciklus elölről kezdődik. Maga a folyamat automatikusan, a fizika törvényszerűségei alapján zajlik le. A folyamatos nyomásváltozást - nyomásnövelést - a kompresszor biztosítja.

A kompresszoros hűtők a nem előhűtött termékeket is rövid időn belül lehűtik és fagyasztani is tudnak. Működésük nem függ a külső hőmérséklettől. Nagy melegben is képesek előállítani akár -18°C-os hideget. Ugyanannyi energiával hidegebbet csinálnak, ezért akkumulátorról is táplálhatók.

Egyes munkafolyamatok igényelhetnek megfelelő szakmai ismereteket, képesítéseket. A munkát mindenki csak a saját felelősségére végezze, vagy vegye igénybe szakember segítségét!