Munka akkumulátor információk

Az akkumulátor energiatároló berendezés, amely töltéskor a bevezetett villamos energiát vegyi energiává alakítja át, majd kisütéskor villamos energiává alakítja vissza, miközben a bennük lévő anyagok átalakulnak a következő egyenlet alapján: Pb+2* H2SO4+PbO2=> 2* PbSO4+2*H2O+2F

Elnézést! :-) Igyekszünk egyszerűen összefoglalni a fontosabb tudnivalókat.
Természetesen egy kempingezőnek nem kell szakemberré válni, de az alapfokú ismeretek sok kellemetlenségtől és pénzkidobástól kímélhetik meg.

A lakójárművekben savas akkumulátorokat alkalmaznak, melyekben egy cella feszültsége 2V. Az általánosan használt 12 V-os akkumulátor 6 darab, sorosan kapcsolt cellát tartalmaz. A gondozást igénylő akkumulátorokon ezért láthatunk 6 kupakot.

A töltésről általában:
A savas akkumulátorokat a töltés során a névleges kapacitásának körülbelül 1/10-ével (zselésnél 1/20) szabad tölteni. Tehát egy 80Ah-ás akkumulátort nem szabad 8 A-nél nagyobb árammal tölteni. A töltéshez ajánlott a processzorvezérlésű töltők használata. Ezekről talán elég annyit tudni, hogy képesek az akkumulátor állapotának megfelelően szabályozni a töltőáramot. Ennek köszönhetően az akkumulátor élettartama hosszabb, kapacitása tartósabb lesz, és elkerülhető a túltöltés. A lakójárművekbe általában ilyen töltőket építenek, ezért lehet a kempingezés ideje alatt folyamatosan töltésen hagyni őket, de a tartós, több hónapos töltés itt sem ajánlott.
Általánosságban az a jó egy akkumulátornak, ha lemerítik (nem nagyon), majd azonnal feltöltik (nagyon). Ha megoldható akkor a használaton kívüli akkumulátort is kb. havonta tegyük töltésre.
Még a processzoros vezérlésű felépítmény-elektronika gyártók is a havi 1-2 napos töltést javasolják az állandó feszültségen tartás helyett.

Az akkumulátorok típusai:
Az akkumulátorokat különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk.

Gondozás szerint:

A gondozást igénylő akkumulátorokat a lakótértől jól elszigetelve, és a szabadba jól szellőző helyen szabad csak használni. Az ólomakkumulátorok töltése során oxigén és hidrogéngáz szabadul fel. Ez a durranógáz. Ha szúrósszagú gázképződést észlelünk, robbanásveszély áll fenn. Töltéskor a kupakokat el kell távolítani, mert az akkumulátor a túlnyomástól is felrobbanhat. Töltés után pedig a savszintet ellenőrizni kell.

A gondozásmentes ( zárt kivitelű) akkumulátoroknál az úgynevezett gáz-rekombinációs technológia révén a töltés során képződő gázok (oxigén és hidrogén) nem szöknek el az elektrolitból, hanem egy porózus üvegpaplan rétegben újra vízzé egyesülnek. A „gondozásmentes” szó tehát lényegében csak annyit jelent, hogy a régi típusokkal ellentétben az ilyen akkumulátoroknak nem kell rendszeresen ellenőrizni a savszintjét, és nem szükséges, sőt nem is lehet őket desztillált vízzel feltölteni. Egyéb tekintetben viszont félrevezető a „gondozásmentes” jelző, hiszen az üzemeltetéssel és töltéssel kapcsolatos játékszabályokat ezeknél a korszerű akkumulátoroknál sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Lakóautókba a teljesen zárt kivitelű akkumulátorokat javasoljuk.

Üzemmód szerint:

Először is szeretnénk eloszlatni egy tévhitet. Többször hallottuk már, hogy azért van a lakóautóknak külön fedélzeti akkumulátora, hogy nehogy lemeríthessük az indító akkumulátort, és emiatt ne tudjuk a motort beindítani. Persze ez is egy szempont, de ennél sokkal többről is szó van.
Az akkumulátorokkal kapcsolatban a kempingezőknek az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy az akkumulátorok az üzemeltetésüket tekintve két csoportba sorolhatóak:

- A start akkumulátorok (más néven: indító akkumulátor) képesek rövid ideig, nagy áram leadására. Ilyen az önindító villanymotor használata. Azonban amint a jármű motorja beindul az elhasznált áram azonnal visszatöltésre kerül, és ennek köszönhetően a startakkumulátor töltöttsége csak szűk határok között változik.

- A ciklikus akkumulátorok (más néven: meghajtó, munka vagy fedélzeti akkumulátor) feladata a huzamos ideig tartó áram leadás, de nem túl nagy árammal. Ezek az akkumulátorok több százszor is elviselik a kisütést és újratöltést, és többször is képesek elviselni az időnként előforduló mélykisütést. Az ilyen akkumulátorok vastagabb ólomlemezekkel készülnek, és drágábbak. A lakóautókban tehát azért is van két akkumulátor, mert a két teljesen különböző üzemmód ellátására különböző üzemű akkumulátorokra van szükség. Vagyis: be lehet tenni egy olcsóbb indító akkumulátort is fedélzeti akkumulátornak, de nagyon hamar fog tönkremenni, és nem is tud leadni annyi áramot, amennyit elvárnánk tőle.

Az akkumulátorban lévő anyag szerint:

A kempingezés szempontjából már kevésbé fontos de nem árt ismerni a cellákban lévő anyagot, mert itt vannak a legnagyobb félreértések. Sokszor ugyanis azért neveznek zselésnek egy akkumulátort, mert nincsenek rajta kupakok (tehát csupán gondozásmentes). De időnként azért nevezik zselésnek, mert nem lötyög benne a sav (ettől még lehet AGM is). Kicsit még nehezít a helyzeten, hogy mindegyik típust nevezik többféleképpen is: Az anyagot tekintve az akkumulátorok 3 csoportba sorolhatóak:
-folyadékos (savas),
-zselés (géles).
-AGM (száraz, felitatott, üvegszálas)
Ezek mindegyike ólom akkumulátor, csupán az ólomlemezeket körülvevő anyagban vannak különbségek.

A folyadékos (savas) akkumulátor a hagyományos megoldás, amikor az ólomlemezek elektrolit folyadékba merülnek. Ezen belül is létezik gondozást igénylő (kupakos) és gondozásmentes kivitel. Ezek az akkumulátorok relatív olcsóbbak.

A zselés (géles) akkumulátorokat kifejezetten ciklikus üzemeltetésre fejlesztették ki. Az ólomlemezek között lévő elektrolitot szilikagéllel elgélesítik. Ennek köszönhetően sokkal lassabban szulfátosodik, elviseli a 100%-os kisütéseket. Különlegesen vezérelt és lassú töltést (max 5%-os) igényelnek. Gyors töltés esetén ugyanis gázbuborékok jelenhetnek meg a gélben és ezek megrövidítik az akku élettartamát is. A túltöltésre szintén érzékenyek. Tehát viszonylag lassú áramfelvétel és lassú áramleadás jellemző rájuk ez azonban a kempingekben nem probléma, van idő a feltöltésre. Ezek az akkumulátorok a legdrágábbak, és nem megfelelő töltő használatával gyorsan tönkremennek, de megfelelő használat esetén jóval több ciklusra alkalmasak.

AGM (Absorbed Glass Mat, felitatott üvegszálas, száraz, ) Az AGM akkuban az elektrolit szintén folyékony kénsav, csak a lemezeket elválasztó üvegszövetbe van felitatva. A felitatásnak köszönhetően nem szulfátosodik, nem jön létre cellazárlat. További előnye, hogy akkor sem folyik ki belőlük elektrolit, ha a burkolat megsérül. A teljes kisütést is jól elviseli, de ha 50 és 100% töltöttség között használjuk akkor akár ezer ciklust is megélhetnek. Árban az előző kettő között szerepel.
AGM akkumulátor lehet cellánként hengeres, de lehet téglatest alakú házban is.

Még néhány tudnivaló az akkumulátorokról:
Kapacitás
Az akkumulátorok kapacitását, vagyis, hogy mennyi elektromos áramot tud tárolni Amperórában (Ah) mérjük. 1 Ah = 1 A áramerősség 1 órán keresztül. Eltekintve a veszteségektől egy 80 Ah akkumulátor 20 órán keresztül tud biztosítani 4 A áramerősséget. Ez egy kb 48W-os 12 V-os fogyasztó terhelése. Ugyanezt a fogyasztót egy 100Ah-ás akkumulátor 25 órán keresztül tudja ellátni. Egy ilyen lemerítés végére az akkumulátor feszültsége lecsökken 10,5 V-ra. Ez már mélykisütött állapot.

A kapacitást általában 20 órás ciklusra szokták megadni. Erre is érdemes odafigyelni, mert néhány gyártó 100 órára adja meg a kapacitást. Ez azonban nem ugyanazt jelenti, ugyanis az akkumulátoroknak van egy belső ellenállása, ami veszteséget okoz. Minél nagyobb az áramfelvétel, annál nagyobb ez a veszteség is. Ebből az is következik, hogy minél lassabban vesszük ki az áramot annál nagyobb Ah értéket kaphatunk. A 20 órás és a 100 órás Ah érték között általában több mint 10% az eltérés. Vagyis ha egy akkumulátorra 100 órára adják meg a kapacitást, akkor a megadott 90 Ah csupán 80 Ah-nak felel meg 20 órára. Az akkumulátorok kapacitása a bennük lévő anyagokkal együtt nőhet, ezért nem biztos, hogy a nagyobb kapacitású akkumulátor befér a régi helyére. Akku vásárlás előtt mindig nézzük meg a méreteket!

Szulfátosodás
Az akkumulátorok halála a szulfátosodás. Az elektrolitból szulfát molekulák válnak ki és lerakódnak az ólomlemezekre. A lerakódott szulfát szigetelőként az akkumulátor belső ellenállását növeli. Amikor ez már nagyon nagy mértékűvé válik, az akkumulátor tönkremegy, nem tud megfelelő teljesítményt leadni, és feltölteni sem lehet rendesen .
A szulfátosodás okai:

• Túl sok pihenés (használat és töltés nélkül)
• Mélykisütés, túlzott mértékű lemerítés. Sokszor van készenléti alapfogyasztása a lakóautóknak akkor is, ha „áramtalanítva” vannak. Vannak úgynevezett fantom fogyasztók, melyeknek nem feltűnő a működése, de mégis folyamatos áramfelvételük van. Ilyen maga a fedélzeti computer kikapcsolt állapotban is, de pl egy Truma fagytalanító-leeresztő mágnesszelep, vagy az inverter üresjárati fogyasztása is.
• Gondozást igénylő akkumulátoroknál az alacsony elektrolit szint. Ha az ólomlemezek kilógnak az elektrolitból a levegőre került rész szulfátosodik.
• Nem megfelelő minőségű töltő használata
• Túl alacsony vagy túl magas hőmérsékleten történő tárolás.
• A nem teljes mértékű feltöltés. Ha a lemerített akkumulátor nem kerül 100% ig feltöltésre, az is szulfátosodást indíthat meg, ugyanis marad olyan anyag az elektrolitban ami nem kerül ujraaktiválásra.
• Lemerített állapotban tárolás. Ilyenkor egy savas akkumulátor még szét is fagyhat.
  

Varázsszem:
Folyadékos akkumulátorokon előforduló, beépített eszköz. Az akkumulátorok töltöttségét a sav sűrűségével is lehet ellenőrizni. A feltöltött akku savsűrűsége magasabb. A varázsszem nem más, mint egy zöld golyó. Ha a sav sűrű, akkor a golyó feljön a sav tetejére, és a kémlelőnyílást zöldnek látjuk. Ha az akku lemerül, azaz a sav sűrűsége csökken, akkor a golyó lesüllyed, és ekkor fekete a kémlelőnyílás. Tudni kell, hogy a varázsszem csak egy cellában méri a savsűrűséget. Ez a mérés jó állapotban lévő akkumulátoroknál valószínűleg a többi cellára is igaz, de öregebb, szulfátos akksiknál előfordulhat, hogy a varázsszem zöld, de a többi cella akár zárlatos is lehet. A varázsszem fehér is lehet, ha túltöltés miatt elektrolit távozott az akkumulátorból. Ilyenkor a bejutó és visszaverődő fény miatt látjuk fehérnek.

Néhány jó tanács a hosszabb élettartam érdekében:
A zárt gondozásmentes akkumulátoroknál az elektrolit szintre már nem kell figyelni, de a töltöttségre igen.

• Mindig teljesen feltöltve tároljuk.
• Lehetőség szerint ne merítsük le teljesen, és lemerítés után a lehető leghamarabb töltsük fel újra.
• Az ideális töltés érdekében használjunk processzorvezérlésű töltőt
• Rendszeresen ellenőrizzük a feszültséget, főleg nagy melegben és hidegben.
• Hosszabb leállás esetén vegyük le az akkusarukat, nehogy a fantomfogyasztók mélykisülést okozzanak.
• Lehetőség szerint vegyük ki az akkumulátort, és tároljuk fagymentes helyen

Egyes munkafolyamatok igényelhetnek megfelelő szakmai ismereteket, képesítéseket. A munkát mindenki csak a saját felelősségére végezze, vagy vegye igénybe szakember segítségét!